Sokan érzik úgy, hogy hiába pakolnak, takarítanak, rendeznek, a lakás mégis pillanatok alatt kaotikusnak hat. Nem koszos, nem elhanyagolt, mégis „nincs rend”. Ilyenkor gyakran új tárolókat vesznek, átrendeznek, dobozolnak – a probléma azonban újra és újra visszatér. Ennek oka sokszor nem a rendetlenség, hanem egy alapvető lakáshasználati hiba.
A leggyakoribb probléma: nincs kijelölt helye a mindennapi tárgyaknak
A folyamatos rendetlenségérzet leggyakoribb oka az, hogy a naponta használt tárgyaknak nincs egyértelmű, állandó helyük. Nem arról van szó, hogy nincs elég szekrény vagy polc, hanem arról, hogy a lakás nem követi a valós használati szokásokat.
Tipikus példák:
-
kulcs, pénztárca, fülhallgató mindig máshol landol,
-
posták, számlák „ideiglenesen” az asztalon maradnak,
-
táskák, kabátok székekre kerülnek,
-
telefontöltők vándorolnak szobáról szobára.
Ezek nem nagy dolgok, mégis vizuális zajt hoznak létre.
Miért ettől tűnik rendetlennek egy egyébként tiszta lakás?
Az agy gyorsan pásztázza a teret. Ha sok apró tárgy van szem előtt, azt rendetlenségként értelmezi, függetlenül attól, hogy mennyire tiszta a felület.
A hatás:
-
feszültebb közérzet,
-
„mindig van mit elpakolni” érzés,
-
állandó elégedetlenség a térrel,
-
mentális túlterhelés.
Ezért fordul elő, hogy egy alapos takarítás után sem érzed jól magad a lakásban.
Az „ideiglenes helyek” csapdája
Szinte minden lakásban vannak „átmeneti zónák”, amelyek idővel állandó lerakóhellyé válnak:
-
előszobai szekrény teteje,
-
étkezőasztal egyik sarka,
-
komód vagy dohányzóasztal,
-
konyhapult egy része.
Eredetileg csak pár percre kerülne oda valami, de mivel nincs jobb helye, ott ragad. Ezek a felületek nagyon gyorsan túlterhelődnek, és az egész lakásra kiható rendetlenségérzetet keltenek.
Miért nem oldja meg a probléma a több tároló?
Sokan ilyenkor új dobozokat, kosarakat, polcokat vásárolnak. Ez rövid ideig segít, de ha a tárgyak használata nincs összhangban a tárolással, a rendetlenség visszatér.
A gond nem az, hogy:
-
kevés a tároló,
hanem az, hogy: -
nem ott van, ahol szükség lenne rá,
-
nem elég gyorsan elérhető,
-
nem illeszkedik a napi rutinhoz.
Ha egy tárgy elpakolása több lépés, mint letenni, mindig letenni fogod.
A látható felületek túlterhelése
A rendérzet szempontjából kulcsfontosságúak a szabad felületek. Amikor minden polcon, pulton, asztalon tárgyak sorakoznak, az térérzetet és nyugalmat vesz el.
Gyakori hiba:
-
minden dekoráció egyszerre kint van,
-
praktikus tárgyak állandóan szem előtt maradnak,
-
nincs „üres tér”.
Nem a minimalizmus a cél, hanem az, hogy legyenek pihenőpontok a szemnek.
A rend nem takarítási kérdés
Sokan a rendetlenséget takarítással próbálják megoldani, pedig a kettő nem ugyanaz. Lehet egy lakás tiszta és mégis nyomasztó, ahogy lehet kissé poros, mégis rendezett.
A rend:
-
struktúra,
-
kiszámíthatóság,
-
állandó helyek rendszere.
Ha ez nincs meg, a takarítás csak ideiglenes javulást hoz.
Mitől alakul ki gyorsan a rendérzet?
Néhány egyszerű, de hatékony elv:
-
a gyakran használt tárgyaknak legyen egy mozdulattal elérhető helyük,
-
az előszobában legyen valódi „érkezési zóna”,
-
az asztalok és pultok ne legyenek általános tárolók,
-
a ritkán használt dolgok kerüljenek hátrébb, feljebb, elzárva.
Nem kevesebb tárgy kell, hanem jobb elrendezés.
A rendetlenségérzet nem lustaság jele
Fontos kimondani: ha valaki állandó rendetlenséget él meg, az nem jellemhiba. Sokkal inkább annak a jele, hogy a lakás nem a valódi élethez van igazítva.
Amikor a tér alkalmazkodik a szokásokhoz:
-
kevesebb pakolás kell,
-
kevesebb döntés terheli a napot,
-
gyorsabban áll vissza a rend,
-
nyugodtabb lesz az otthon hangulata.
Egy apró változtatás, nagy hatás
A rendérzet gyakran nem nagytakarítással, hanem egy-két kulcspont átalakításával javul. Ha a leggyakrabban használt tárgyak végre valódi helyet kapnak, a lakás látványosan megnyugszik – és vele együtt te is.
A rend nem cél, hanem következmény.
Ha a tér jól működik, a rend szinte magától jön létre.
Fotó: freepik
