Gerincsérv – a diagnózis hallatán mindenki elborzad és azonnal arra gondol, hogy nem menekülhet meg a szikétől. Szerencsére az esetek jelentős részében nincs szükség a rettegett műtéti beavatkozásra, viszont akad olyan súlyos tüneteket okozó elváltozás, ami indokolja az operációt. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mikor kell műteni a gerincsérvet.
A gerincsérv kialakulása, okai
A porckorongok a csigolyatestek között elhelyezkedő képletek, amelyek két részből állnak: egy rugalmasabb, kocsonyás belsőből és egy több rétegből álló erős, rostos falból – komplex részei a támasztó- mozgató szervrendszerünknek. Feladatuk, hogy a gerinc mozgékonyságát biztosítsák és egyenletesen elosszák a csigolyák között fellépő terhelést.
A porckorongok károsodása jellemzően kopásos, degeneratív folyamat, valamint túlterhelés eredménye, vagy ritkábban baleset okozta elváltozás. A porckorong falának enyhébb károsodása, a fal részleges szakadását, meggyengülését okozza – ilyenkor a fal előboltosul (protrusio). A következő fokozat a fal teljes átszakadása – ez a gerincsérv (discus hernia), aminek során a porckorong falán nyílás képződik és a porckorong belsejét alkotó rugalmas anyag áttör.
Ez a porckorong falán át kibújó darab részben összeköttetésben maradhat a porckorong belsejével, de attól teljesen el is válhat szabad darabot alkotva. Utóbbi nevezik kiszakadt sérvnek. A tünetek és panaszok tekintetében lényegében mindegy, hogy a sérvesedő darab kiszakadt-e teljesen, vagy még kapcsolatban maradt a porckorong belsejével. A tüneteket ugyanis a sérvesedő darab elhelyezkedése, mérete, és a sérvesedés során kialakuló gyulladásos folyamat határozza meg.
Mikor nem kell műteni a gerincsérvet?
Bár a gerincsérv operációja napjainkban már teljesen elfogadott és bevett gyakorlat a szakorvosok körében, de még mindig sok olyan irányelv van, amit a beavatkozás előtt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a beteg műtét nélkül is meggyógyulhasson.
Rendszerint nem műtik meg azokat a betegeket:
- akiknél a diagnózis nem egyértelmű
- akik nem reagáltak a fájdalomterápiás kezelésekre, mert ha az isiász ellen kidolgozott terápia haszontalan, akkor a tapasztalatok szerint nem várható a műtéti beavatkozás után sem javulás
- akik csak nagyon rövid ideig vettek részt gyógytornán, valamint megfelelő gyógyszeres kezelésen
Műteni csak nagyon indokolt esetben kell
A sérves esetek kevesebb mint tizedét operálják meg, mert a szakemberek szerint a konzervatív kezelések, a gyógytorna, manuálterápia, a kezelésbe bevonható gyógyszerek, valamint a szervezet öngyógyító folyamatai idővel meghozzák az enyhülést. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gerincsérv műtétek nem mindig végződnek előnyösen – az orvosok hibáján kívül – , így gyakran még rosszabb lesz a beteg állapota, vagy néhány hónap tünetmentesség után kiújul a probléma.
Kifejezetten hasznos lehet a gerincnek a gyógytorna és az úszás, mert amennyiben a gerinc körüli izmok jól karban vannak tartva, akkor azok a terhelés jelentős részét leveszik a csigolyákról, porckorongról. Viszont a mozgásszegény életmód, a sok ülőmunka, a rosszul kivitelezett emelés károsítja a gerincet, mert nagyon túlterhelődik a sérvesedésre hajlamos rész.
Mikor kell műteni a gerincsérvet?
A műtéti beavatkozás sajnálatos módon néhány esetben elkerülhetetlen:
- ha a klinikai tünetek olyan nagyságú életminőség-csökkenést és fájdalmat okoznak, amivel a beteg nem képes együtt élni
- ha a műtéttel megelőzhető a maradandó bénulás vagy járászavar
- ha a sérv súlyos neurológiai tüneteket okoz: például a végtagok gyengülését, ügyetlenségét, széklet-vizelettartási zavart, gáttájéki nagyfokú zsibbadást , bénulásos tüneteket okoz
- ha a fájdalom legalább 8-12 hete folyamatosan kitart
- ha a páciensnél kialakult az úgynevezett lófarok szindróma (cauda equina) – ez súlyos derékfájdalommal, nyeregérzés-zavarral (az ágyék, a külső nemi szervek, a végbél és a comb belső oldalának érzészavara), inkontinenciával és a szexuális funkciózavarral jár – ez az állapot azonnali sebészeti beavatkozást igényel, mert a gerincvelő alsó ideggyökeinek kompressziójából ered.
Az elvégzendő műtétek célja a fájdalmak mérséklése, vagy megszüntetése és az idegképletek (ideggyökök/gerincvelő) felszabadítása annak érdekében, hogy azok regenerálódhassanak, így a károsodott funkciók helyre állhassanak. A műtétek általában a fájdalmak azonnali, vagy legalábbis gyors csillapodását eredményezik. Viszont érdemes azzal is tisztában lenni, hogy akinél már kialakult az idegrendszeri károsodás, ott a műtéttől főként az várható, hogy az aktuális állapot megőrződjön, azaz ne romoljon tovább.
Az eddigiekből kiderült: a gerincsérv diagnózisa nem jelent egyet az azonnali műtéttel, mert azt csak bizonyos – a fentiekben felsorolt – esetekben végzik el. Amennyiben megfelelő aktivitást végzünk, igénybe vesszük a gyógytorna, a manuálterápia, a masszázs, a jóga vagy a séta nyújtotta előnyöket, akkor nagymértékben lerövidíthetjük a gyógyulási folyamat hosszát.